Via Appia
Via Appia Műutakat, közvetett utakat először a rómaiak kezdtek építeni, Rómából kiindulva, Itália minden része felé. Ezeknek egy része - mivel az ősrégi közlekedési vonalakon épültek ki - a kiépítés után is megtartották a régi nevüket. Ilyen volt pl. a Via Ardeatina, Ardea felé. A katonai műutakat viszont - amelyeknek a kiépítésénél nem a közlekedési, hanem a stratégiai szempontok döntöttek - rendszerint az építő nevéről nevezték el. Legrégibb volt ezek között a Via Appia, amelyet Appius Claudius Caecus cenzor épített Kr. e. 312-ben Rómától Tarracinán át Capuáig és később tovább vezettek Brindisiumig. Egész hosszában ki volt kövezve és mintája volt a később épített nagy stratégiai utaknak. Az út távolságát Rómától számítva mérföldkövekkel jelölték. A római mérföld 1478 m volt. A rómaiak olyan jól választották meg az útvonalak legcélszerűbb irányát, hogy a mai főbb utak, sőt a vasútvonalak is sok helyen a római út vonalát követik.
Amikor Pált Rómába vitték, a hajó Puteoliban kötött ki. A római atyafiak azonban elébe jöttek egészen Appiusz fórumáig (= piacáig), amely a pontuszi mocsarak északi szélén volt, Rómától 43 római mérföldre, mintegy 63 km-re (ApCsel 28,15). Tolvaj lakosai és a sok maláriamegbetegedést okozó mocsár miatt ez egy elég rossz hírű hely volt. Tres Tabernae, amelyet ugyancsak említ az ApCsel, 10 római mérföldre van innen. Pált aztán a Via Appián vitték Rómába. A Via Appián látogatható katakombák vannak és itt áll a Szent Sebestyén templom, amelyhez a »Quo vadis, Domine?« legenda kapcsolódik.
