Bakay Szilárd
Bakay Szilárd (Bp., 1892. szept. 8. – Kijev, 1946. ápr. 11. után): altábornagy. 1912-ben a Wiener Neustadt-i akad.-n gyalogos hadnaggyá avatták. Az I. világháborúban századosi rendfokozatot szerzett. 1919-ben a Vörös Hadseregben szolgált. 1921–22-ben elvégezte a hadiak.-t. Különböző vezérkari beosztások után 1933. ápr. 1.-1933. szept. 15. között Belgrádban és Athénben, 1934. jan. 1.-1939. máj. 1. között Szófiában katonai attasé. 1940-ben tábornokká lépett elő. 1939–1942 között a 27. gyalogos dandár, ill. könnyű hadosztály parancsnoka. 1942. okt. 1-jén altábornagyi rendfokozatot ért el. 1943. Máj. 15–1944. júl. 2. között a III. hadtest parancsnoka, majd rövid ideig a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék elnöke. 1944. aug. 1-jén a bp.-i I. hadtest élére került, a kiugrási kísérlet egyik kulcsfigurája volt. Ezért a németek 1944. okt. 8-án elrabolták, Mauthausenbe szállították, ahonnan csak 1945 nyarán tért haza. A Honvédelmi Min. igazoló bizottsága igazolta és nyugállományba helyezte. 1946 elején a szovjet hatóságok letartóztatták és Ukrajnában játszott szerepe miatt Kijevben háborús bűnösként felakasztották.
