Báthori István, somlyói
Báthori István, somlyói (Somlyó, 1533. szept. 27. – Grodnó, 1586. dec. 22.): Erdély fejedelme, és Lengyelo. királya. ~ István erdélyi vajda és Telegdi Kata fia, ~ Kristóf öccse. Padovában végezte az egy.-et, utána I. Ferdinánd udvarában apród, majd Izabella és János Zsigmond híve. 1564-ben váradi kapitány. 1563-ban és 1565-ben követ a császárnál, aki a második alkalommal 2 évre internáltatta. 1571. máj. 25-én az erdélyi ogy. fejedelemmé választotta. A központi hatalom erősítéséért és a Habsburg terjeszkedés meggátlásáért küzdött. 1575. júl. 8-án a kerellőszentpáli csatában leverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspárt. 1576 elején a lengyel rendek királyukká választották s máj. 1-én Krakkóban megkoronázták. Erdély trónjáról nem mondott le, előbb bátyja, ~ Kristóf kormányozta a fejedelemséget, majd ennek halála után, 1581-ben kormányzótanácsot állított, a fontosabb ügyekben azonban a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján maga intézkedett. Lengyelo.-ban is igyekezett erősíteni a központi hatalmat, a rendektől független zsoldos hadseregében szívesen alkalmazott erdélyieket. Távolabbi politikai tervét – Lengyelo., Mo. és Erdély államszövetségét, mely egyaránt szolgálta volna a Habsburgok és a török visszaszorítását nem tudta megvalósítani. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne. – M. B. I. levelezése (Kiadta Veress Endre, Monum. Transilvanica I–II., Kolozsvár, 1944); B. I. király levélváltása az erdélyi kormánnyal (Kiadta Veress Endre, Monum. Hung. Hist. 42, Bp., 1948). – Irod. Bíró Vencel: B. I. erdélyi fejedelem (Kolozsvár, 1933); Etienne B. roi de Pologne, prince de Transylvanie (Krakkó, 1935); Kertész János: B. I. az irodalomban (Bp., 1936); Veress Endre: B. I. király (Bp., 1937); Makkai László: St. B. (Warszava, 1961, lengyelül). – Szi. Passuth László: Négy szél Erdélyben (r., Bp., 1957).
