Beke Margit, G.
Beke Margit, G. (Gödöllő, 1890. júl. 11. – Bp., 1988. aug. 30.): műfordító, író. Beke Manó matematikus lánya, Görög Imre műfordító felesége. Az első m. leánygimn.-ban 1907-ben tett érettségit, 1908-ban férjhez ment. Autodidakta módon megtanult norvégül, majd dánul és svédül. A skandináv irodalmakból ötvennél több művet fordított m.-ra (Knut Hamsun, Sigrid Undset, Selma Lagerlöfstb.). A nyugati nyelveken kívül férjével az orosz irodalomból is fordított. Fordításai 1945-ig nagyrészt az Athenaeum regénytár, az Eszaki írások, a Világhírű regények, Halhatatlan könyvek, A regény mesterei sorozatban jelentek meg. Első írása, Ata könyve (1915) pedagógiai dokumentum. Történetünk: történelem c. könyve (1986) vallomás életéről, az I. világháborúban és az 1944-es évben elszenvedett megaláztatásáról (Levelek a sárgacsillagos házból). Közel százhetven regény, novellakötet fordítója volt. Írt rádiójátékokat, mesejátékokat. – M. Manci, Laci, Zsuzsika (mesék, Bp., 1922); Alpesi rózsa (ifjúsági r., Bp., 1938); A legerősebb Mese (ifjúsági r., Bp., 1958); Dübörgő, a kalapácstolvaj (regék, Rákos Sándorral és Mészöly Miklóssal, Bp., 1962); A Szoria Moria palota. Finn, norvég, svéd, lapp, dán mesék (Korompay Bertalannal, Bp., 1963); Északi istenek. Történetek az Eddából (Bernáth István utószavával, Bp., 1973); Északi hősök. Történetek az Eddából (Bernáth István utószavával és jegyzeteivel, Bp., 1975); Bárdok, mesemondók. Történetek a Mabinogionból (Molnár Ágnes utószavával és jegyzeteivel, Bp., 1977); Harc és szerelem. Történetek az írek hőskorából (mondafeldolgozások, sajtó alá rendezte Makai Judit; Moskovszky Éva utószavával és jegyzeteivel, Bp., 1978). – Irod. Bozóky Éva: A műfordító műhelyében. G. B. M. 80 éves (Könyvvilág, 1971. 1. sz.); Bikácsy Gergely: B. M. (Élet és Irod., 1979. 5. sz.); Csala Károly: B. M. (Új Tükör, 1979. 5. sz.); (kunos): Meghalt B. M. (Magy. Nemzet, 1988. szept. 5.).
