Erdey László
Erdey László (Szeged, 1910. febr. 12. – Bp., 1970. febr. 21.): vegyész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1951, r. 1955), Kossuth-díjas (1951, 1958). A bp.-i tudományegy.-en kémia–fizika szakon folytatott tanulmányokat és bölcsészdoktori oklevelet nyert (1938). 1938-tól az egy. Kísérleti Fizikai Int.-ében tanársegéd, 1949–50-ben az ELTE természettudományi karán intézeti tanár, 1950-től haláláig a bp.-i műszaki egy. általános és analitikai kémia tanszékének volt tanszékvezető egy.-i tanára. 1951-ben lett a kémiai tudományok doktora, 1951-től 1959-ig az MTA Kémiai Tudományok Osztályának osztálytitkára. Számos külföldi tudományos intézménynek volt rendes v. tiszteleti tagja, valamint több szakmai egyesület elnöke. A Magy. Kémiai Folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, a Periodica Politechnica, a Journal for Thermal Analysis szerkesztő bizottságának elnöke, a Radio-analytical Chemistry regionális szerk.-je. Analitikai kémiai kutatásai világszerte ismertek. Munkásságával egyaránt gazdagította a termikus, a térfogatos és a súly szerinti analízis, a spektrálanalízis, a radioanalitika, a kromatográfia és az analitikai kémia elméletét. Nagy szerepet játszott az egész mo.-i kémiai kutatás korszerű megszervezésében. Sikeresen valósította meg a korszerű műszeres analízis, valamint a szerves analízis oktatását. Jelentős érdemei voltak a műszeres analitikai szakmérnökképzés megszervezésében. Közel 500 közleménye, ill. tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. – F. m. Amalgámelektródok vizsgálata „saját-ionos” és „idegen-ionos” oldatokban (Bp., 1938); Bevezetés a kémiai analízisbe, I. Minőségi kémiai analízis (Bp., 1945); Bevezetés a kémiai analízisbe, II. Térfogatos analízis (Bp., 1947); A kémiai analízis súlyszerinti módszerei (I-III., Bp., 1960, németül: Bp., 1964, angolul: Oxford, 1965). – Irod. Szabadváry Ferenc: L. E. Verzeichnis der wissenschaftlichen Publikationen von L. Erdey (Periodica Polytechnica, Chemical Engineering, 1970); Inczédy János: E. L. (Magy. Tud., 1970. 9. sz.).
