Faludi Ferenc
Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. – Rohonc, 1779. dec. 18.): költő, prózaíró, fordító. Középnemesi családból származott. 16 éves korában belépett a jezsuita rendbe; Bécsben és Grazban tanult 1725–31 között. Bécsben irodalmat és mértant tanított, majd a teológiai tanfolyamot befejezve Budán és Besztercebányán volt lelkész. 1736-tól 1741-ig Bécsben, Grazban és Linzben tanított a jezsuita rendházakban. 1740–45 között Rómában m. gyóntató; itt ismerkedett meg behatóbban az olasz és francia irodalommal s itt kezdett fordítani és verselni. 1746-ban Nagyszombatban tanított, teológiát adott elő, 1747-től a bécsi Theresianum alig.-ja, a jogtörténet előadója. 1748-tól a nagyszombati nyomdát, 1751-től a kőszegi jezsuita rendházat és kollégiumot igazgatta. 1757-től 1773-ig a pozsonyi jezsuita könyvtár ig.-ja. A jezsuita rend eltörlése után Rohoncon, a Batthyány család birtokán élt, és itt is halt meg. A késő barokk és a rokokó kiemelkedő művésze. Életében csak prózai munkái jelentek meg: latin tankönyvek és olasz német szövegeket átdolgozva, a kiváltságos osztály nevelését célzó, moralizáló művek: Nemes ember (Nagyszombat, 1748); Nemes Asszony (Nagyszombat, 1748); Udvari ember (Nagyszombat, 1750); Nemes úrfi (Nagyszombat, 1771); Szent ember (Pozsony, 1773); Bölcs ember (Pozsony, 1778). Versei csak halála után láttak napvilágot. Ezek részben vallásosak, részben világiak, alkalmi jellegűek, az udvari és nemesi élet témáit, a rokokó jellegű parasztjeleneteket örökítik meg, könnyed formaérzékkel a latin, olasz és német gáláns költészet elemeit felhasználva. Lírájára az olasz énekköltészet mellett a m. népköltészet is hatott. Verseit, a Téli Éjszakák c. keretes elbeszélését Révai Miklós adta ki halála után (Pozsony, 1787). Batsányi János terjedelmes életrajzi és verselméleti toldalékkal adta ki verseit (1824). – M. F. F. minden munkái (Kiadta Toldy Ferenc Pest, 1833.). – Irod. Gyárfás Tihamér: F. F. élete (Bp., 1911); Szauder József: F. udvari embere (Pécs, 1941); Nagy Elemér: F. Omniáriumának latin költeményei és jegyzetei (Ipolyság, 1943); Szauder József: Faludi Ferenc és Itália (Magy. Századok, Bp., 1948). – Szi. Fábián Gyula: F. útra kél (színjáték, Szombathely, 1932).
