Forgách Simon, gróf
Forgách Simon, gróf (? , 1669 – Zulkwa, Lengyelo., 1730): kuruc tábornagy. ~ Ádám országbíró fia. Bécsben I. Lipót udvarában nevelkedett. Katonai pályáját 1687-ben a francia hadszíntéren kezdte. 1691-ben alezredes, 1697-ben ezredes, egyben kanizsai vicegenerális, 1700-ban generális főstrázsamester, 1702-ben generális lett. 1697-ben részt vett a boszniai hadjáratban. 1700-ban a Rajna mentén hadakozott, 1703-ban hazarendelték a kurucok ellen, 1704. ápr.-ban azonban Rákóczihoz állt, aki kinevezte tábornagynak. 1705-től szenátor, 1704-ben a dunántúli hadműveleteket vezette, de Koroncónál jún. 13-án vereséget szenvedett Heistertől, 1704. nov. 3-án feladásra bírta Kassát, majd Eperjest és dec. 3-án Szatmárt. 1705 elejétől az erdélyi hadak főparancsnoka; elfoglalta Szamosújvárt, majd nyáron Medgyest. A nov. 11-i zsibói ütközetben a balszárnyat vezényelte. 1706 őszén Rákóczi a Pozsony körüli császári élelelmiszerraktárak elpusztításával bízta meg, hogy ezzel elvágja az Esztergomot ostromló császáriak utánpótlását. ~ a parancsot nem teljesítette, minek következtében Esztergom elveszett. A fejedelem, hogy példát szolgáltasson, 1706, nov. 22-én elfogatta ~ot. Előbb Krasznahorkán, majd 1707. febr.-tól Szepesvárt őrizték. Amikor innen szökést kísérelt meg, Munkácsra vitték, s a szabadságharc végéig itt raboskodott. Lengyelo.-ba, majd Moldvába ment. 1717-ben felkelést szervezett a török háború kapcsán, s megpróbált Erdélybe behatolni, de a határról visszaverték. 1720-ban Rodostóba ment Rákóczihoz, azonban 1724-ben már újra Lengyelo.-ban találjuk. Itt élt haláláig, a francia udvartól kapott szerény évjáradékból. Rákóczihoz írt előszóval kiadta Zrínyi Török Áfiumát (Kolozsvár, 1705). – Irod. Thaly Kálmán: F. S. gr. fogsága és bujdosása (Bp., 1879); Thaly Kálmán: Ghimesi gr. F. S. mint író (Századok, 1882).
