Gárdos Mária, Pintér Györgyné
Gárdos Mária, Pintér Györgyné (Nagyberény, 1885. máj. 1. – Bp., 1973. jan. 23.): író, újságíró, a szocialista nőmozgalom egyik vezetője. Kereskedelmi isk. tanulmányai után magántisztviselő s egyik alapítója, majd vezetőségi tagja a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. 1900-ban belépett az MSZDP-be. A Nők Asztaltársasága, majd 1903-ban a Magyarországi Munkásnők Egyesülete egyik megalapítója, az 1905-ben induló Nőmunkás c. lap belső szerk.-je volt. 1907-ben közreműködött a Népszava első irodalmi mellékletének, az Olvasótábornak a létrehozásában. 1908-ban járt Ausztriában. 1909-ben az Orsz. Nőszervező Bizottság titkára lett, 1912–13-ban az USA-ban járt előadókörúton. Rendszeresen írt az amerikai Előrében s egy ideig szerk. is. A Tanácsköztársaság idején az 500-as Tanács, a Népgazdasági Tanács, a Szellemi Termékek Orsz. Tanácsának tagja, a Vörös Újság egyik szerk.-je. 1919–1932 között bécsi, részben prágai emigrációban folytatta az újságírást és az előadásokat; írásai a hazai pártlapokban is megjelentek. Vezető szerepet játszott a Világosság- csoport munkájában. 1932-ben hazatért, az MSZDP propagandabizottságának tagja volt, állandó előadó, a nőbizottságban tevékenykedett. 1935-ben izgatásért egyévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után a szakszervezeti mozgalomban működött. A II. világháború idején rendőri felügyelet alá helyezték, majd internálták. 1945. febr.-ban az MKP tagja, az MNDSZ (Magy. Nők Demokratikus Szövetsége) egyik megalapítója, első ügyvezető alelnöke, az Asszonyok c. lap szerkesztő bizottságának tagja, 1947–49-ben a Szövetkezeti Élet főszerk.-je volt. 1949-től látása erősen romlott, az aktív munkától visszavonulva csupán előadásokat tartott és önéletrajzának megírásával foglalkozott. 1971-ben a Magy. Nők Orsz. Tanácsának örökös t. tagjává választották. – F. m. Kilenc hónap (Bp., 1919); A jó Lujza (Louise Michet-ről, Budapest, 1936) és Trier legszebb lánya (Marx Károlyné, Westphalen Jenny, Budapest, 1938); A nő a történelem sodrában (Bp., 1942); Szállj gondolat (emlékezések, Bp., 1961); Kukoricán térdepelve (emlékezések, Bp., 1964); Százarcú élet (emlékezések, Bp., 1975). – Irod. Izsáky Margit: Nagy idők tanúi (Asszonyok, 1969. 3. sz.); Zsigmondi Mária: G. M. (Nők Lapja, 1973. S. sz.); Máriássy Judit: Ki volt G. M.? (Élet és Irod., 1975. 18. sz.); Köves Rózsa: G. M. emlékezete (Magy. Nemzet, 1975. máj. 1.); Gárdos Mariska, szemelvények, dokumentumok. bev., összeáll. Kende János (Bp., 1985).
