Gelléri Mór
Gelléri Mór (Apátfalva, 1854. jan. 14. – Bp., 1915. szept. 1.): közgazdasági és ipartörténeti író. A szegedi általános takarékpénztár, majd az általános biztosító társ.-nál gyakornok, 1872-től Bp.-en az Orsz. Iparegyesület irnoka. Szerk. az iparosszövetség heti közlönyét, a Heti Postát. 1873-ban a Kézműiparosok Lapja szerk.-je. 1874-ben Szegeden megalapította az Alföldi Iparlapot. Az 1876-i szegedi kiállítás, a szegedi ipartársulat, az iparoskör, az iparos ifjúsági egylet titkára, utóbbinak később ügyvezető alelnöke. 1879-től Bp.-en előbb a Magy. Ipar és Kereskedelmi Lap, majd a Magy. Iparosok Lapja szerk.-je. 1880-ban az Orsz. Iparegyesület titkára és az egyesület hivatalos lapjának, a Magyar Iparnak szerk.-je. Az 1881-i orsz. nőiparkiállítás kezdeményezője és szervező titkára. A kereskedelmi múz. létesítésének indítványozója és első szabályzatának kidolgozója. 1887-től 1891-ig iparhatósági biztos. 1893-ban az Orsz. Iparegyesület alig.-jává, 1896-ban ig.-jává választotta. 1889-ben a m. szabadkőműves nagypáholy főtitkára, később tiszteletbeli főtitkára, a nagypáholy lapjának, a Keletnek 26 évig szerk.-je. – F. m. A szabadkőművesség és az ipar (Bp., 1880); Oroszország ipara (Bp., 1881); A magyar háziipar jövő iránya (Bp., 1883); A fővárosi iparosok köre 10 évi működése (Bp., 1883); A brüsszeli kereskedelmi múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti kiviteli múzeumra (Bp., 1883); A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése (Bp., 1885); A magyar ipar tattörői (Bp., 1887); Ötven év a magyar ipar történetéből (Bp., 1892); Szociális napi kérdések (Bp., 1902); Ipartörténeti vázlatok (Bp., 1906); Az újabb ipari mozgalmak köréből (Bp., 1910); Szociális problémák (Bp., 1910); 70 év a magyar ipar történetéből (Bp., 1912); Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből (Bp., 1915); Kisipar, műipar, iparfejlesztés (Bp., 1915).
