Granek István
Granek István (Bp., 1926. dec. 23. – Bp., 1971. jún. 21.): mesteredző, a magyar kajak-kenusport nemzetközi sikereinek megalapozója, testnevelő tanár. Kárászi Margit evezősbajnok férje. Az Elektromos MSE versenyzőjeként az országos bajnokságot és Tata-tóvárosban Munkás Európa-bajnokságot (EB) nyert 1000 m-es kajaknégyes tagja (1947); Andrássi Gyulával együtt megnyerte az 1000 m-es kajakkettes országos bajnokságot (1949). A Bp. Honvéd SE versenyzőjeként Andrássival (1950), majd Kulcsár Jánossal (1952) megnyerte az 1000 m-es kajakkettes orsz. bajnokságot, tagja volt az 1000 m-es kajaknégyes (1950, 1951) és a 10 000-m-es kajaknégyes (1950) országos bajnokcsapatának, 500 m-es kajakegyesben országos bajnok (1951). Nyolcszor volt m. válogatott (1949–1951). Egyesületének edzője (1953-1954). Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) általa szervezett kajak-kenuszakosztályának edzője (1955–58). A m. válogatott keret edzője (1958), majd vezető edzője (1959–1971). Cikkei a Testneveléstudomány c. szaklapban jelentek meg. – F. m. Kajakozás, kenuzás (Bp., 1966, németül Bp., 1970, lengyelül Varsó, 1974); Képes Sport jelenti Mexikóból (Csépe Imrével, Bp., 1967).
