Gróf László
Gróf László (Abádszalók, 1891. júl. 6. – Nagyvárad, 1971. máj. 1.): romániai magyar színész, dramaturg, rendező, műfordító. Szegeden érettségizett (1910), Budapesten az Orsz. Színművészeti Akad.-n szerzett oklevelet (1913). Nagyváradon (1913-30), Bukarestben (1930-35), majd Kolozsvárt (1935-40) rendező és színész. A Bolyai Tudományegy. jogi-és közgazdasági karán A színház mint gazdasági vállakozás c. dolgozatával doktorált (1946). Nagyváradon színész és rendező 1949-től nyugalomba vonulásáig (1960). Színészként és vállalkozóként része volt a 20-as évek elején Nagyváradon megindult filmgyártásban, 1925-ben Halló, Amerika! címen Hetényi Elemérrel közösen filmet forgatott. Az erdélyi m. színjátszás intézményes kereteinek megteremtésében Janovics Jenő oldalán vett részt. A műsor európai nyitottsága érdekében számos színművet fordított német, orosz és román nyelvről m.-ra. Irodalmi rendezvények gyakori előadója, dramturgiai kérdésekről (Ádám és Lucifer viszonya; Petúr bán jellemzése; Tiborc panaszkodó vagy lázadó? ) és színi esztétikai kérdésekről (Az átélésről Diderot nyomán, a színészről a pódiumon és a magánéletben) értekezett. Színi jegyzeteit kolozsvári és nagyváradi napilapok közölték. Rendezései közül kiemelkedik Lovinescu Rombadőlt felleqvár c. színműve. – F. sz. Harpagon (Molière: A fösvény); Polgármester (Móricz Zsigmond: Rokonok); Farfuridi (Caragiale: Az elveszett levél); Öreg Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő); Főinkvizítor (Schiller: Don Carlos). – Irod. Jordáky Lajos: G. L. (Utunk, 1971. máj. 21.).
