Horváth Cyrill József
Horváth Cyrill József (Kecskemét, 1804. okt. 17. – Bp., 1884. nov. 5.): filozófiai író, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1834, r. 1836, t. 1868). ~ Döme jogtudós bátyja. Budán és Privigyén tanult, ahol 1820-ban belépett a kegyesrendiek szerzetébe. Később a pesti egy.-en bölcsészdoktori oklevelet kapott. Utána Nyitrán hallgatott teológiát, majd Szentgyörgyön tanári állást vállalt. Később Vácon, utána Szegeden oktatott, majd ugyanitt a líceum, 1850–59-ben a pesti kegyesrendi főgimn. ig, ja. 1860–62-ben a pesti egy.-en a bölcsészettan helyettes, 1863-tól haláláig r. tanára. Pályája első felében verseket és történeti drámákat írt. „Konkretizmus” néven eredeti filozófiai rendszert készült alkotni, de kidolgozásáig nem jutott el. – M. A filozófiai rendszerek méltatása (ak.-i székfoglaló, 1837); Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatai (Ért. a bölcsészettud. köréből, Pest, 1869); Összegyűjtött Szépirodalmi munkái (Kecskemét, 1896). Irod. Pauer Imre: Emlékbeszéd H. C. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1885); H. C. (Magy. Századok, Bp., 1948).
