Imre Samu
Imre Samu (Felsőőr, 1917. okt. 31. – Bp., 1990. nov. 6.): nyelvész, az MTA tagja (l. 1976, r. 1985). A debreceni tudományegy.-en m.-latin szakon végezte tanulmányait 1937-42-ben. 1942-ig a debreceni egy.-en, majd 1942-44-ben Szabó T. Attila mellett a kolozsvári Erdélyi Tud. Intézetben dolgozott. A II. világháborúban katona, majd hadifogoly a SZU-ban. Hazatérése után az úttörő mozgalomban dolgozott (1948- 1950), Kartalon volt általános isk. tanár 1950-51-ben, 1951-től az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozott tudományos kutatóként, 1970-től 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig mint ig. h. – Tevékenységének középpontjában a m. nyelvjárások kutatása állt. Első tudományos közleményei szülőfaluja, az ausztriai Felsőőr nyelvjárását tárgyalták. Szerk. bizottsági tagja volt az Acta Linguistica és a Magyar Nyelv c. folyóiratnak. A nyelvjárások kutatása mellett a m. nyelvtörténet kérdéseivel is foglalkozott. A Szabács viadala c. monográfiájában gondos nyelvészeti elemzéssel bebizonyította a nyelvemlék hitelességét. – Részt vett a IV. Anyanyelvi konferenciának munkájában (1981). Szerk. Deme Lászlóval a Magyar nyelvjárások atlaszát (I-IV., Bp., 1968-78). – F. m. Felsőőr helynevei (Debrecen, 1940); A kolozsvári fazekasság műszókincse (Kolozsvár, 1942); A Szabács viadala (Bp., 1958); A felsőőri nyelvjárás (Bp., 1971); A mai magyar nyelvjárások rendszere (Bp., 1971); Felsőőri tájszótár (Bp., 1973); Nyelvjárási szókészletünk néhány szerkezeti kérdése (Bp., 1981). – Irod. Eltűnőben a nyelvjárások? (beszélgetés I. S.-vel, riporter Hanthy Kinga, Magy. Nemzet, 1983. nov. 12.); Kiss Jenő: A magyar dialektológia a nyelvatlasz után. I. S. nyelvjárástani munkásságához (Magy. Nyelv, 1987. 4. sz.); Benkő Loránd: Búcsú I. S.-tól (Magy. Nyelv, 1991. 2. sz.); Lőrincze Lajos: Egy szálfa dőlt ki. I. S.-ról (Nyelvünk és Kultúránk, 1990. 3-4. sz.); Hermann József I. S. (Magy. Tudomány, 1991. 4. sz.).
