Karádi Gyula
Karádi Gyula (Huszt, 1910. nov. 29. – Bp., 1977. okt. 14.): elektromérnök, kohó- és gépipari miniszterhelyettes, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A brünni műszaki főisk.-n végzett, 1930-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1935-től 1945-ig műszaki tisztviselő. 1936-tól a KMP tagja. 1945-ben osztályvezető lett a Jóvátételi Hivatalban. Részt vett az 1947-ben megalakult kommunista műszaki értelmiség csoportjának vezetésében. 1946–48-ban a Nehézipari Központ vezető-h.-e, 1948–49-ben csoportfőnök a Közlekedésügyi Min.-ban, 1949-től 1951-ig Mo. képviselője Moszkvában a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)-irodában. Hazatérése után, 1951–1954 között kohó- és gépipari min.-h., 1954–57-ben követségi tanácsosként a bécsi m. kereskedelmi kirendeltség vezetője. 1957-től a külkereskedelmi min. első helyettese, majd 1967-től 1973-ig nyugalomba vonulásáig az Orsz. Tervhivatal elnökh.-e. Munkásságát többek között a Szocialista Hazáért Érdemrenddel (1967) és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével (1973) ismerték el. – Irod. Meghalt K. Gy. (Népszava, 1977. okt. 16.); Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944–48 (Bp., 1979).
