Karikás Frigyes
Karikás Frigyes (Körösbökény, 1891. nov. 4. – SZU, 1938. márc. 5. után): író, műfordító. Apja szentképfestő volt. Ő nem végzett csak elemi iskolát, inas a borossebesi iparvasúti műhelyben, majd Aradon, Bp.-en lakatos. 1914-től katona, hadifogolyként eljutott Moszkvába, részt vett a polgárháborúban. 1918-ban hazatért. Kispesten a KMP tagja, a Tanácsköztársaságban harcos vöröskatona. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe szökött, onnan Moszkvába. Pártmegbizatással 1928-ban Párizsban végzett szervező munkát. 1931-ben tért vissza Mo.-ra, 1932-ben Sallai Imrével és Fürst Sándorral letartóztatták és elítélték. Csak a nemzetközi tiltakozás mentette meg. 1935-ben kiszabadult és újra a SZU-ba távozott. Ott a törvénytelenül letartóztatott és a Sztálini önkénynek áldozatul esettek sorába került. Az 1920-as évek első felében írt novellái, amelyek a Tanácsköztársaság harcait idézik fel (Korbély János, Kőműves Papp István, Petri Koczka Péter stb.), 1927-ben először orosz nyelven (Kun Béla előszavával), majd magyarul kiegészítve (Háborúja válogatja, A járatos ember, Az én Dobai Gábor bátyám stb.) 1932-ben jelentek meg. A harminckilences dandár címmel 19-es témájú novellasorozatából film is készült. ~ fordította először m.-ra Hašek Svejkjét. Művei egy részét Katona Fedor álnéven írta. – F. M. Mindenféle emberek (novellák, Sarló és Kalapács könyvsorozata, Moszkva, 1932); A járatos ember (novellák, Goda Gábor előszavával, Bp., 1957); Válogatott elbeszélések (Bp., 1960). – Irod. Illés László méltatása a A harminckilences dandár c. kötetről (Kortárs, 1960. nov.); E. Fehér Pál: K. F. (Élet és Irod. 1963. 9. sz.).
