Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyes (Bp., 1887. jún. 24. – Siófok, 1938. aug. 29.): író, költő, műfordító, kritikus, a 20. sz.-i humorisztikus irodalom egyik megteremtője. Ganz-gyári tisztviselő fia. 15 éves korában a Magyar Képes Világ közölte egy fantasztikus regénykísérletét (Nászutazás a föld középpontja felé). Reálisk. érettségi után rövid ideig az egy.-en matematikai, fizikai és orvoskari előadásokat hallgatott, de egyik karon sem vizsgázott, hanem újságíró lett: Az Ujság, később a Budapesti Napló munkatársa (1908). A Nyugat írócsoportjához csatlakozott. Hírnevét Így írtok ti (1912) c. irodalmi karikatúrakötete alapozta meg. ~ tagja volt 1918-ban a haladó írók Vörösmarty Ak.-jának, a Tanácsköztársaság idején az írói választmánynak. A proletárdiktatúra után a Pesti Napló munkatársa. Humoros karcolataiban és egyéb prózai írásaiban, verseiben a radikális polgári humanizmus álláspontjáról ostorozta – az irodalom modorosságaitól a közélet fonákságáig és az emberi kapcsolatok elgépiesedéséig – a társadalom elembertelenedését, támadta az elnyomást, a fajmítoszt, a fasizmust (Nem mondhatom el senkinek, 1930; Üzenet a palackban, 1938 stb.). Élete nagy vágya, egy Új Enciklopédia, egy fogalomtisztító mű megteremtése, amelyben darabokra akarta szedni a hazugságokat, az álmegoldásokat, nem vált valóra. 1936-ban súlyos agyműtétet hajtott végre rajta Stockholmban Olivecrona agysebész (erről szól az Utazás a koponyám körül c. műve, 1937). A műtét után két évvel váratlanul agyszélhűdés érte. Első felesége, Judik Etel színésznő 1918-ban spanyolnátha áldozata lett, második felesége, Böhm Aranka orvosnő deportálásban halt meg. – F. m. Martinovics (elb. költemény, 1908; először teljes terjedelmében Bp., 1947); Nem mondhatom el senkinek (versek, Bp., 1930); Üzenet a palackban (versek, Bp., 1938); regények: Utazás Faremidóba (Bp., 1916); Capillária (Bp., 1921); elbeszélések, tárcák, humoreszkek, irodalmi karikatúrák: Esik a hó (Bp., 1912); Görbe tükör (Bp., 1912); Tanár úr kérem (Bp., 1916); Így láttátok ti (Bp., 1917); Krisztus és Barabbás (Bp., 1918); Gyilkosok (Bp., 1921); Jelbeszéd (elb., Bp., 1921); Minden másképpen van (Bp., 1929); Hasműtét (Bp., 1933); Még mindig így írtok ti (Bp., 1934); Mennyei riport (r., Bp., 1937) stb.; színpadi művek: Holnap reggel (Békéscsaba, 1916; bemutató 1919. márc. 9-én, Madách Színház); Vérmező (bemutató 1919. máj. 1.); Kiadatlan naplója és levelei (Babits Mihály bevezetőjével, sajtó alá rendezte Ascher Oszkár, Bp., 1938). – Irod. Abody Béla: Jegyzetek K. humoráról (Dunántúl, 1954. 7. sz.); K. F. most megtalált gyermekkori naplójából (közli Ascher Oszkár, Művelt Nép, 1954. 25–28. sz.); Kolozsvári Grandpierre Emil: K. F. (Irodalomtört. 1956); Füst Milán emlékezései K. F.-re (Emlékezések és tanulmányok, Bp., 1956); Abody Béla: K. költészete (1957); Iró, könyv, olvasó (I. Bp., 1959); Kardos László: K. F. (Vázlatok, esszék, kritikák, Bp., 1959); Szalay Károly: K. F. (Bp., 1961, bibliográfiával); Kozocsa Sándor: K.-vallomások (Ország Világ, 1966. 2. sz.); Halász László: K. F. alkotásai tükrében (Bp., 1972); Szalay Károly: Minden másképpen van (Bp., 1987); Bíráló álruhában (tanulmányok K. F.-ről, szerk. Angyalosi Gergely, Bp., 1990). – Szi. Németh Andor: Egy foglalt páholy története (r., Bp., 1942); Karinthy Ferenc: Szellemidézés (r., Bp., 1946); Karinthy Ferenc: Irodalmi történetek (Bp., 1956); Karinthy Ferenc: Szellemidézés (színmű, Bp., 1957); Somlyó Zoltán: A kasszában búsongott… (vers); Devecseriné Guthi Erzsébet: Búvópatak (Bp., 1963); Ascher Oszkár: Minden versek titkai (Életrajzi r., Bp., 1964).
