Lónyay Menyhért, gróf
Lónyay Menyhért, gróf (Nagylónya, 1822. jan. 6. – Bp., 1884. nov. 3.): politikus és publicista, miniszterelnök, az MTA tagja (l. 1858, t. 1861). Bölcsészettudományi, jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1839-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert. Nagyobb külföldi tanulmányút után lépett a közpályára. Mint megyéje tekintélyes birtokosa, Bereg követe lett az 1843-i ogy.-en. Közel állt Eötvös József centralista csoportjához. Az ország átalakításáért folytatott reformküzdelemben a liberális ellenzéknek a konzervatívokkal megegyezésre hajló jobbszárnyához tartozott. Madách Imre bizalmas baráti körének tagja volt. Az 1848-i ogy.-en Bereg vm. jobboldali kormánypárti képviselője. 1848. szept.-ben a pénzügymin. tanácsosa, majd a Szemere-kormány pénzügyi államtitkára. A szabadságharc bukását követő emigrációja rövid ideig tartott. 1850-ben visszatért és bekapcsolódott a gazdasági életbe. A Földhitelintézet egyik alapítója és elnöke, titkos tanácsos. Rövid ideig a Budapesti Szemle társszerk.-je Csengery Antal mellett. A kiegyezés előtt Eötvös József Politikai Hetilapjának munkatársa, valamint Deák és Andrássy Gyula pénzügyi tanácsadója. 1867. febr. 20-tól 1870. máj. 21-ig m. pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, 1870 – 71-ben közös pénzügyminiszter, 1871. nov. 14-től 1872. dec. 4-ig miniszterelnök és egyúttal honvédelmi miniszter. 1871-ben grófi rangot kapott. Az ellenzék élesen támadta pénzügyi politikáját, sőt egyéni feddhetetlenségét, mire lemondott. 1861-től az MTA alelnöke, 1871-től haláláig elnöke. – F. m. Hazánk anyagi érdekeiről (I – II., Pest, 1847 – 1848); Pénzügyi levelek (Pest, 1848); A Tiszaszabályozás története. . .(Pest, 1860); Az államvagyonról (I – II., Buda, 1869); Közügyeinkről (I – II. Bp., 1873 – 1875). – Irod. Trefort Ágoston: L. M. (Akad. Évk. 1885); Galgóczy Károly: L. M…. 1822 – 1864 (Az OMGE Emlékkve, Bp., 1885); Doby Antal: A L.-család (Bp., 1895): Halász Imre: Egy letűnt nemzedék (Bp., 1911); Magyarország története (I – II., Bp., 1967. II. kiadás).
