Máday Andor
Máday Andor (Bp., 1877. ápr. 16. – Genf. 1958. dec. 29.): társadalomtudományi író, egyetemi tanár, könyvtáros. Jogot tanult a genfi és lipcsei egy.-en. 1900-tól a Pest vidéki pénzügyigazgatóságon tisztviselő, 1902-től a bp.-i Kereskedelmi Ak. tanára. 1906-ban a genfi egy: magántanára, 1908-ban ugyanott a szociológiai tanszéken tanított. 1911-től Svájcban a neuchâteli egy. tanára. 1923-ban kinevezték a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal könyvtárának vezetőjévé, 1914-ben végleg Neuchâtelben telepedett meg. 1914-ben megkapta a svájci állampolgárságot. Az 1920-as években megalapította a genfi m. diákok Hungária egyesületét. A századfordulón kapcsolatban állt a polgári radikálisokkal, munkatársa volt a Huszadik Század c. folyóiratnak. A munkások törvényes jogaiért harcoló Általános Közjótékonysági Egyesületnek 1904 – 1905-ben főtitkára volt. Tudományos munkáiban a nők jogaival, a munkavédelem nemzetközi szabályozásával, a szociális törvényalkotások összehasonlításával, a könyvtári decimális rendszerrel foglalkozott. 1911-től 1927-ig szerk. az Études de législation sociale Suisse c. kiadványt. Állandó munkatársa volt a genfi Genèvois és Democrate c, újságoknak. – F. m. A női munka (Bp., 1900); Le droit des femmes au travail (Paris – Genève, 1905); A törvényes munkásvédelem nemzetközi szabályozása (Bp., 1910); A háború és béke szociológiája (Bp., 1913); A magyar nő jogai a múltban és jelenben (Bp., 1913); Sociologie de la paix (Paris, 1915); La charte internationale du travail (Paris, 1921); L’organisation internationale du travail et la paix (Paris, 1931). – Irod. Dezsényi Béla: M. A. (A Könyvtáros, 1967. 12. sz.)
