Molnár Béla
Molnár Béla (Túristvándi, 1911. nov. 29. – Bp., 1962. jan. 20.): kutatóvegyész, Kossuth-díjas (1954). A bp.-i egy.-en 1937-ben szerzett doktori oklevelet. Még ugyanebben az évben az Egger-gyógyszergyárban kapott állást. 1938-tól 1944-ig a Haditechnikai Intézetben dolgozott. 1945 után az Orsz. Vérellátó Szolgálat munkatársa, 1950-től vezetője. Legjelentősebb eredményei: a kalcium-glukonát fermentatív előállítása, a Heparin előállításával kapcsolatos kutatások irányítása és gyártásának üzemi megszervezése, a Neoperhepar előállítása, valamint a B-12 gyártásának nagyipari megoldása. Munkásságának nagy szerepe volt a Kőbányai Gyógyszerárugyár kifejlesztésében. – F. m. Felületi hatások befolyása a hidrogénhiperoxid bomlássebességére (Bp., 1936); A B-12 vitamin (Magy. Kém. L. 1959. 4, 10. sz.). – Irod. Pollich Béla: M. B. (Magy. Kém. L. 1962.)
