Molter Károly
Molter Károly (Óverbász, 1890. dec. 2. – Marosvásárhely, 1981. nov. 30.): romániai magyar író, kritikus, publicista. Szülőföldjéről a kecskeméti ref. kollégiumba került, itt tanult meg igazán magyarul, mivel családja német eredetű volt. A bp.-i egy. bölcsészkarán m.-német szakos tanári diplomát szerzett, majd Marosvásárhelyen telepedett le. 1913-1945 között a ref. kollégium tanára. 1945-től 1950-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegy. német tanszékének egy.-i tanára. 1950-ben nyugalomba vonult. Diákkorában verseket, bölcseleti cikkeket írt, később a széppróza lett kizárólagos területe. Kezdettől fogva tagja volt a marosvécsi Erdélyi Helikonnak. A kisváros világát rajzolta meg a Bolond kisváros (Kolozsvár 1942) c. kötetében, jelentős sikert ért el az Örökmozgó c. színművével. Szellemi belháború (Bukarest, 1968) c. gyűjtötte össze irodalmi kritikáit, tanulmányait. – F. m. Melánia R. T. (r., Kolozsvár, 1929); Tibold Márton (r., Bp., 1937); Reformáció és magyar műveltség (Kolozsvár, 1944); Harci mosolyok (karcolatok, elb., Marosvásárhely, 1956); Iparkodj kisfiam! (elb., Bukarest, 1964); Komor korunk derűje (anekdoták, Bukarest, 1971); Örökmozgó (színművek, Bukarest, 1974); Buborékharc (publicisztikai írások, Bukarest, 1980). – Irod. Szakolczay Lajos: Egy gazdag életút (Élet és Irod., 1970. 50. sz.); Marosi Ildikó: M. K. (Marosi Ildikó: Közelképek, Bukarest, 1974); Ablonczy László: M. K. XC. (Tiszatáj, 1980. 12. sz.); Tószegi Tibor: M. K. kilencvenéves (Élet és Irod., 1980. 49. sz.); Sőni Pál: M. K. (S. P.: Írói arcélek. Tanulmányok, Bukarest, 1981); Beke György: M K. hagyatéka (Tiszatáj, 1982. 2. sz.); Szász János: A M.-példa érvényessége (Sz. J.: A fennmaradás esélyei, Bp., 1986); Tóbiás Áron: M. K.-nál Marosvásárhelyen (Olvasó Nép, 1989).
