Nagy Etel
Nagy Etel (Újpest, 1907. jún. 21. – Bp., 1939. szept. 24.): táncművésznő. Kassák Lajos nevelt leánya, anyja Simon Jolán színésznő. 1935-ben Vas István felesége lett. Előbb a Munkás Testedző Egyesületben tornászott, 1927-től egy pozsonyi mozdulatművésznő asszisztense. 1928 – 29-ben Bécsben Gertrud Krausnál modem táncművészetet tanult. Bécsben került szorosabb kapcsolatba a kommunista mozgalommal. Visszatérve Bp.-re mozdulatművészeti diplomát szerzett és mozdulatművészeti isk.-t nyitott, amelynek működési engedélyét a rendőrség 1936-ban megvonta. Agydaganatban halt meg. Több önálló táncestet rendezett. 1933-ban a nemzetközi táncverseny keretében fellépett a varsói operában. A modern m. táncművészet egyik úttörőjeként arra törekedett, hogy a paraszti táncból kiindulva teremtse meg a kortársi szabad táncművészet m. változatát. Írásai és a róla szóló megemlékezések Egy magyar táncosnő – Nagy Etel emléke (Bp., 1940) c. kötetben jelentek meg. – Irod. Bálint György: N. E. (A toronyőr visszapillant, Bp., 1961). – Szi. Vas István: Nehéz szerelem (Bp., 1964).
