Nagy Imre
Nagy Imre (Pest, 1849. nov. 1. – Bp., 1893. szept. 5.): színész. A Színiak. elvégzése után 1870-től a Nemzeti Színház tagja. 1889-től rendező, 1890-től a Színiak. tanára. Öngyilkos lett. Jászai Marival a Nemzeti Színházban Szigligeti igazgatása alatt művészi színvonalon adták elő az antik tragédiákat: Oidipusz királyt, Élektrát és Antigonét (Szophoklész); Paulay Ede klasszikus műsorának is legfőbb támasza volt. Shakespeare drámáinak kitűnő tolmácsolója (Romeo, Mercutio, Coriolanus Antonius, Lear király, Otleello, Hamlet). Ő volt a Nemzeti Színház első Faustja (Goethe), első Csongora (Vörösmarty) és első Ádámja (Madách). – Irod. Pukánszkyné Kádár Jolán: N. I. (Forrás, 1944. 3. sz.)
