Nagy Virgil
Nagy Virgil (Temesvár, 1859. ápr. 25. – Bp., 1921. nov. 8.): építészmérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1885-ben. Hosszabb ideig mint az általános művészettörténet tanársegédje működött, utóbb magántanári képesítést nyert, majd 1905-től az ókori építészet ny. r. tanára volt. Gyakorlati tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős. Ő tervezte a főváros századeleji városképének legjelentősebb elemei közé tartozó Ferenc József-híd (mai Szabadság-híd) és a II. világháború alatt elpusztult Erzsébet-híd architektúráját. A Fővámtéri dunai híd architektúrája tervét ismertető tanulmányát (A Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., XXIX., 1895), ill. az architektúra sikerült megoldását a Mérnök Egylet 1896-ban Hollán-pályadíjjal jutalmazta. Számos vidéki középületet és templomot is épített. Esztétikai-művészettörténeti tanulmányait a szaklapok közölték. – Irod. Lechner Jenő: N. V. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1921); Szily Kálmán: N. V. (Technikus, 1921 – 22. 4 – 5. sz.)
