Radó Sándor
Radó Sándor (Újpest, 1899. nov. 5. – Bp., 1981. aug. 20.): geográfus, térképész, akadémikus, egyetemi tanár a földrajztudományok doktora, Kossuth- (1962) és Állami díjas (1973). Tanulmányait a bp.-i egy. Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1918 dec.-ében tagja lett a KMP-nek, 1919-ben a Vörös Hadsereg egyik tüzérosztályának politikai biztosa, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. 1920-ban a szovjet távirati iroda (ROSZTA) bécsi fiókjának vezetője, majd Lipcsében az illegális kommunista fegyveres szervezkedés egyik vezetője volt. A sikertelen hamburgi felkelés után, 1924-ben Moszkvába került, ahol a Világgazdasági és Világpolitikai Intézet titkára és tudományos főmunkatársa. Könyvelírt, térképet készített a Szovjetunióról. 1926-ban Berlinben megszervezte a Szovjet Hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely Berlinben Pressegeographie, utóbb Párizsban Inpress, a második világháború alatt Genfben Geopress néven működött, és aktuális térképvázlataival folyamatosan ellátta a nemzetközi sajtót. Meggyőződéses antifasizmusa és Hitler terjeszkedő agressziója a II. világháború alatt arra késztették, hogy a kezébe összefutó információs anyagokat a szovjet hadsereg rendelkezésére bocsássa, így genfi irodája fontos szovjet hírszerző központtá alakult. Hírszerző munkáját utóbb Dóra jelenti c. könyvében írta le, amit több mint húsz nyelven, a világ minden táján kiadtak. Érdemeiért a szovjet hadsereg ezredesévé nevezték ki és Lenin Rendet kapott (1942). Utóbb megkapta a legmagasabb szovjet hadikitüntetés, a Nagy Honvédő Háború Érdemrend I. fokozatát és a Győzelemért Németország felett Érdemrendet (1973). 1945-ben, a háború befejezése után Moszkvába utazott, ahol a Nyugatról érkezettet a sztálini gyanakvás megfosztotta szabadságától. Sztálin halála után rehabilitálták. 1955-ben hazatérhetett Mo.-ra és a mezőgazdasági és Élelmezésügyi Min. Orsz. Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője lett. 1958-1966 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy. gazdasági földrajzi tanszékvezető egy.-i tanára. Az MTA Földrajzi Bizottságának, majd Kartográfiai Bizottságának elnöke. Számos külföldi egy. díszdoktorává, sok külföldi tudományos egyesület t. tagjává választotta. Haláláig a M. Földrajzi Társaság elnöke, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület társelnöke volt. Tudományos és mozgalmi munkásságáért számos magas hazai kitüntetést is elnyert. – F. m. Führer durch die Sowjetunion. Die fünf grössten Städte der Sowjetunion, Moskau, Leningrad, Charkow, Kijew, Odessa (Moszkva, 1925); Athes für Politik, Wirtschaft, Arbeiterbewegung. I. Der Imperialismus (Wien-Berlin, 1930); Dóra jelenti (Bp., 1971).– Irod. M. J. Wise: R. S. titokzatos élete (Földrajzi Közlemények, 1980. 1-2., 5-6.); Dr. R. S. (Geodézia és Kartográfia, 1981. 6.); Pécsi Márton: Búcsúbeszéd R. S. ravatalánál. (Földrajzi Közlemények, 1982. 3.).
