Radó Tibor
Radó Tibor (Bp., 1895. jún. 2. – Columbus, Ohio, USA, 1965. dec. 28.): matematikus. A bp.-i műegy.-en tanult 1913 – 15-ben, azután a szegedi tudományegy.-en, ahol 1921-ben matematikai doktorátust nyert. 1924- től 1929-ig ugyanott adjunktus volt. 1929-ben a müncheni egy.-re kapott meghívást, 1929 – 30-ban a Harvard Egy.-en adott elő. 1930-tól az ohioi állami egy. (Ohio State University) tanára Columbusban 1948-ig, nyugalomba vonulásáig. 1949-től a chicagói egy. kutató tanára (research professor of mathematics). Riesz Frigyes tanítványa volt, aki érdeklődését a felszínmérés Geöcze Zoárd által megkezdett problémái felé irányította. H. Lebesgue és Riesz Frigyes valós függvénytani eredményei alapján lényegesen egyszerűsítette és általánosította Geöcze eredményeit, s megteremtette a felszínmérés modern elméletét. A problémakör variációs problémák megoldásához, általános konvex tartományokra vonatkozó vizsgálatokhoz vezette, az analízis topológiai megalapozásához, végül matematikai logikai problémákhoz. – A m. A felszínmérés elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. 45. sz. 1928); On the Problem of Plateau (Berlin, 1933); Subharmonic functions (Berlin, 1937); Length and area (New York, 1948); Continuous transformations in analysis (P. V. Reichelderferrel, Berlin-Göttingen-Heidelberg, 1955).
