Reitter Ferenc
Reitter Ferenc (Temesvár, 1813. márc. 1. – Bp., 1874. dec. 9.): mérnök, az MTA l. tagja (1865). A Mérnöki Intézetben végezte tanulmányait 1833-ban. 1833 – 39 között az orsz. építészeti főigazgatóságnál működött. 1833-tól 1844-ig részt vett a Tisza és Maros térképezési es vízműtani munkálataiban. 1850-ben a helytartósági osztály építészeti igazgatóságához került, ahol középítési munkákkal bízták meg. Legjelentősebb munkája a bp.-i rakpartok terve és megépítése. 1861-ben kidolgozta a főváros építési ügyrendjét és szabályait, a budai vár és a város rendezésének és szépítésének tervét. 1865-ben egy Pest körül, a Margit-híd környékétől a Csepel-szigetig; nagyjából a mai Nagykörút vonalát követő -, hajózható csatorna megépítését javasolta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakulásával (1870) annak szakosztályfőnöke lett. Tanulmányozta London, Párizs, Berlin, München modern városépítészetét. Szerzett tapasztalatainak hasznosításával itthoni működésének eredménye a Sugár út (Andrássy út) és a Nagykörút terve; kidolgozta az orsz. építési rendszabályt, Bp. csatornázási programját. Munkássága hozzájárult Bp. nagyvárosi jellegének kialakításához. Kéziratos hagyatékát az Országos és a Fővárosi Levéltár őrzi. – F. m. Duna-szabályozás Buda és Pest között… (Pest, 1865); A pesti Duna-csatorna… (Pest, 1867). – Irod. Herrich Károly: Emlékbeszéd R. F. felett (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1875); Fest Vilmos: R. F. emléke (Bp., 1876); Sárközy Imre: R. F. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1894); Élet és Tud. (1956. 12. sz.); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1965).
