Reitzer Béla
Reitzer Béla (Szeged, 1911. dec. 5. – SZU, 1942): szociológus. A szegedi egy. jogi karán tanult 1929-től 1935-ig. Közben a bölcsész karon görög irodalmi, filozófiai és pedagógiai tanulmányokat is folytatott. 1930 őszén részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának megalakításában, egy ideig a Kollégium titkára volt. Szervező és nevelő munkát végzett a szegedi munkásotthonban. 1935-ben Bp.-en a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója lett. Buday Györggyel, Hont Ferenccel, Tolnai Gáborral, Tomori Violával és Radnóti Miklóssal együtt részt vett 1936 májusában a Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság megalapításában. Ezer munkás a szabad időről c. tanulmánya (Rostás Ilonával, Munkaügyi Szle, 1940) a hazai szociológiai irodalom egyik úttörő vállalkozása. Lefordította Gleichen-Russwurm A barokk (Az európai kultúra története c. sorozatban, Bp., 1939) és Horváth Zoltánnal Max Silberschmidt Lincolntól Rooseveltig. Hogyan lett az USA világhatalom (Bp., 1943) c. művét. A II. világháború kitörése Svájcban érte, hazatért. 1941-ben munkaszolgálatra rendelték. 1942-ben nyoma veszett a Don kanyar mellett. – M. A proletárnevelés kérdéséhez. Nevelésszociológiai bírálat (Várkonyi Hildebrand előszavával, Szeged, 1935); A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja előtt (Bp., 1941). – Irod. Csaplár Ferenc: Arcképvázlatok a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának történetéhez (Tiszatáj, 1970. 7. sz.).
