Róna Emy
Róna Emy (Bp., 1904. febr. 20. – Bp., 1988. dec. 17.): grafikus, festő, érdemes művész (1983). ~ Klára testvére. Az Iparrajzisk.-ban Vesztróczy Manó növendéke volt. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Nevét Tábori Piroska Dugó Dani c. mesekönyvének illusztrálása tette ismertté. 1925-ben az ÚME (Új Művészek Egyesülete) tagja lett, amelynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1926-1928-ban Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt. Emellett a Colarossi isk.-ban és a Julian Akad.-n képezte tovább magát. Testvérével, ~ Klárával a Galeria Zodiaque-ban közös kiállítást rendezett, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1928-tól ismét Bp.-en élt, újságok, folyóiratok és könyvkiadók számára dolgozott (pl. Pesti Napló, Színházi Élet, Athenaeum). 1929-ben díjat nyert az Athenaeum Kiadó illusztrációpályázatán. Az 1930-as években plakáttervezéssel is foglalkozott. 1934-36-ig Rómában m. és olasz ösztöndíjjal Ferruccio Ferrazzinél freskófestést tanult. Tagja lett az Olasz Képzőműv. Társulatnak, amelynek tárlatain többször szerepelt. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon. Munkásságának fő területe a meseillusztráció volt. Csaknem 400 könyvet illusztrált, a legismertebbek: János vitéz, Óz, a csodák csodája, Az ezeregyéjszaka legszebb meséi (több változatban), Öreg néne őzikéje, Bambi, Arany László, Andersen, Bazsov, Grimm stb. meséi. Csoportos bemutatók mellett számos egyéni kiállítása is volt, pl.: Nemzeti Szalon (1937, 1940), Fényes Adolf Terem (1961), Dürer Terem (1966), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1973); Salgótarján, Isk. Galéria (1974), Dunaújváros, Gyermekkönyvtár (1974), Zürich (1975), MNG Műhelysorozat (1979), Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1981, 1988), Kecskemét, Szórakaténusz Játékműhely és Múz. (1984), József Attila Művelődési Központ, Bp. (1989 – emlékkiállítás). Művei állami és magángyűjteményekben találhatók: pl. Művelődési Min., Műv. Alap, Petőfi Irodalmi Múz. Bazsov Lidérc anyó kútja c. könyvéhez készített illusztrációsorozatát az MNG grafikai gyűj teménye őrzi. 1987-ben „Gyermekekért” díjat kapott. – Irod. Fedor Ágnes: R. E. (Nők L., 1966. márc. 5.); Földes Anna: R. E. (Nők L., 1973. okt. 13.); Bányai Gábor: R. E. (Népszabadság, 1973. okt. 7.); Ézsiás Erzsébet: Látogatás R. E.-nél (Művészet, 1974. 6. sz.); Tóth Elemér: R. E. (Nógrád, 1974. ápr. 4.); Brestyánszky Ilona: A megújult Ezeregyéjszaka (Nők L., 1979. márc.); Kerékgyártó István: Róna Emy mesevilága (Népszava, 1979. máj. 116. sz.); Szücs Katalin: R. E. (Magy Nemzet, 1982. okt. 25.); Rigó Béla: R. E. (Óvodai Nevelés, 1984. 6. sz.); Bárdos Éva: R. E. (Népszabadság, 1984. febr. 19.); Fenyves M.: Meghalt R. E. (Magy. Nemzet, 1988. dec. 21.); Fenyves M.: Elment… a romantikus szépet álmodó (Új Ember, 1989. jan.).
