Sándor István
Sándor István (Luka, 1750. aug. 11. – Bécs, 1815, márc. 29.): író és bibliográfus. A nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1774-ben átvette lukai örökségét és ott gazdálkodott. 1784-ben Bécsbe költözött, nagyobb külföldi utat tett (Itália, Németo., Franciao., Anglia, Svájc 1787 – 1791 között). 1791-ben megindította a Sokféle c. folyóiratot (1791 – 1808). Magyar Könyvesház (Győr, 1803) c. retrospektív nemzeti bibliográfiájában elsőnek kezdte feltárni a koráig megjelent m. könyveket. Könyvtárát és 10 000 forintot a felállítandó MTA-ra hagyta. Toldy Ferenc róla nevezte el a Sándor kódexet. Öngyilkos lett. – F. m. Jelki Andrásnak…történetei (Győr, 1791); Egy külföldön utazó magyarnak…levelei (Győr 1793); Toldalék a magyar-deák szókönyvhöz (Bécs, 1808). – Irod. Szinnyei József: Az első magyar bibliographus (Bp., 1901); Kókay György: S. I. (A Könyvtáros, 1957. 2. sz.); Kókay György: S. I. irodalmi és bibliográfiai munkásságához (Magy. Könyvszle, 1961. 3. sz.); Kozocsa Sándor: A magyar nemzeti bibliográfia kezdetei (Magy. Könyvszle, 1962. 1. sz.).
