Schulek Frigyes
Schulek Frigyes (Pest, 1841. nov. 19. – Balatonlelle, 1919. szept. 5.): építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1895, t. 1917), a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége. ~ János apja. Ak.-i tanulmányait Bécsben Van der Hüllnél, majd a nagy Dombaumeister Schmidt Frigyes mesterisk.-jában végezte. 1870-ben Pesten telepedett le és Steindl Imre irodájában dolgozott. 1871-ben a Mintarajzisk. tanára, 1872-ben a Műemlékek Orsz. Bizottságának építésze, 1903-tól 1911-ig a műegy.-en a középkori építészet tanára volt. Számos m. középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez: a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom átépítése (1873 – 1896), a jáki templom, a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza stb. Tervei szerint épült a szegedi ref. templom (1880 – 83); az 1903-ban felavatott Halászbástya, a bp.-i jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony (1910). – F. m. A budavári főegyház környékének rendezése… (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. XXVIII., 1894). – Irod. Lengyel Géza: Sch. F. emlékezete (Nyugat, 1920); Forster Gyula: Sch. F. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1925); Ybl Ervin: Sch. születésének százéves fordulója alkalmából (Szépművészet, 1941).
