Sós Aladár

Full text search

Sós Aladár (Temesvár, 1887. júl. 4.Bp., 1975. jún. 11.): építész. Kéryné Sós Júlia apja. A bp.-i műegy.-en 1910-ben kapott diplomát. Már egy.-i hallgató korában részt vett a Ritz Szálló és a Gerbeaud-palota tervezésében. Diplomájának megszerzése után a palicsi fürdőtelep, a marosvásárhelyi kultúrpalota, a dévai színház, a pozsonyi kultúrpalota tervezésében és kivitelezésében vett részt. 1918-tól aktív tagja volt a Galilei Körnek. Az 1920-as évek folyamán több fázisban tervei alapján készültek a Vidámpark (volt Angolpark) épületei és főkapuja. Magántervezői tevékenységét Jakab Dezsővel folytatta. Jakab Dezsővel és Komor Marcellel közösen tervezte az Orsz. Társadalombiztosító Intézet (OTI) Fiumei úti központját (ma SZTK- Központ, Mező Imre út 19.), amelyért Lechner Ödön-emlékéremmel tüntették ki (1934). Jelentősebb alkotásai még az Izraelita Hitközösség óbudai bérháza (Bp., Frankel Leó u. 49., 1932–33), a Melinda Társasüdülő a Sváb-hegyen, Vajda Andorral közösen (1940), bérházépülete a Kandó Kálmán utcában (1936), valamint néhány villaépület a Rózsadombon (1935). Sikerrel vett részt építészeti tárlatokon. A Műcsarnok 1926. évi kiállításán Alföldi városház, Belgrádi központi pályaudvar és Templomudvar c. terveivel szerepelt, majd 1928-ban részt vett a genfi Népszövetségi Palota tervpályázatán. 1934-ben a Műcsarnok kiállításán bérháztervével II. díjat nyert. 1937-ben ~ rendezte a „Milyen legyen a mai lakás” c. kiállítást a Tamás Galériában. Közéleti tevékenységet is folytatott. Főmunkatársa volt az Állam és Polgár c. folyóiratnak (1934–36). 1917-től 1949-ig a M. Radikális Párt képviselője volt, 1946-ban a Közlekedésügyi Minisztériumban művészeti tanácsnoknak nevezték ki. Állami beruházások kivitelezését irányította Salgótarjánban, Tatabányán, Sztálinvárosban, majd a BUVÁTI városrendező irodájának vezetője lett. Építési és lakáskérdésekkel foglalkozott a Bp., VII. ker.-i Tanács végrehajtó bizottságában. Irodalommal is foglalkozott, tanulmánya jelent meg Huxley-ről és Proustról. – Irod. A Dohány utcai Hősök temploma (Tér és Forma, 1929); Az OTI budapesti székháza (Tér és Forma, 1938); N. N.: A Melinda társasüdülő a Svábhegyen (Tér és Forma, 1942); S. A. 75 éves (Magyar Építőművészet, 1963); Fekete Gyula: Egy galileista életmű (Budapest, 1977. 5. sz.).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi