Staub Móric
Staub Móric (Pozsony, 1842. szept. 18. – Bp.; 1914. ápr. 14.): paleobotanikus, pedagógus, az MTA l. tagja (1898). Pályáját 1858-ban tanítóként kezdte, közben a pesti, 1869 – 70-ben a berlini és bonni egy.-en tanult és 1868-ban Pesten természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett, 1867-től a budai reálisk., 1874-től haláláig a gyakorló gimn. tanára volt. Érdeklődése elsősorban a paleobotanikára irányult. Először Fiume környékének flóráját kutatta. Fitofenológiai tanulmányok (1871 – 1900) közben áttért a paleontológiára, és a tudományos paleofitológia mo.-i megalapítójává vált. Sok mo.-i fosszilis lelőhely növényi adatait dolgozta fel. Egyik szorgalmazója volt a tanszermúz. felállításának. 1899-től a múz. ig.-ja. A Magyarhoni Földtani Társulatnak alapító tagja volt, 1886 – 99-ben titkára és a Földtani Közlöny szerk.-je. Részt vett a Földrajzi Társ. Balatonkutatásában is és a fővárosi turistamozgalom megalapításában. – F. m. Phytophaenológiai tanulmányok (Mathem. Term. tud. Közl. XIII., 1875 – 76); Néhány szó a Mecsek-hegység harmadkori tájképeiről (Földtani Közl. 1878); A Fruska Gora aquitaniai flórája (Mathem. Term. tud. Közl. XV., 1881); Magyarország phenológiai térképe (Mathem. Term. tud. Közl. XVIII., 1884); A Zsil-völgy aquitaniai flórája (Földtani Közl. 1885, Földtan. Int. Évk. 1884 – 87); A gánóczi mésztufa lerakodás flórája (Földtani Közl. 1893); A biológiai tudományok és módszerük történeti fejlődése (Bp., 1894). – Irod. Téry Ödön: S. M. (Turisták L. 1904); Klein Gyula: S. M. emlékezete (Növénytani Közl. 1904); Koch Antal: S. M. (Földtani Közl. 1905); Tuzson János: S. M. (Növénytani Közl. 1906); Mágócsy-Dietz Sándor: Emlékbeszéd S. M. fölött (Bp., 1906); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953).
