Szádeczky-Kardoss Lajos
Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. ápr. 5. – Bp., 1935. dec. 29.): történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1888, r. 1909). ~ Gyula bátyja. Bp.-en és Bécsben végzett egy.-i tanulmányai után 1881-ben tanári, 1882-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, 1882-től 1891-ig a bp.-i Egyetemi Könyvtár tisztviselője. 1883-tól magántanár a bp.-i egy.-en. 1891-től a kolozsvári, 1919- től a szegedi egy.-en a m. történelem tanára. 1920 – 22-ben ngy.-i képviselő. Román, lengyel levéltárakban, Töröko.-ban (a Thököly-emigráció után) kutatott, 1895-ben a Zichy-féle kaukázusi expedícióban vett részt, annak naplóját is megírta. Nagyszámú; főleg a 16 – 17. sz.-i Erdély történelmével foglalkozó munkája jelent meg. Számos régi m. történelmi forrást tett közzé. Szerk. a Székely oklevéltár V-VII. kötetét. Kiadta egyebek között Apor Péter verses műveit és leveleit (1903), Bethlen Gábor és Illésházy Gáspár levelezését (1914), Bethlen Miklós emlékiratait (1923). – F. m. Mihály havasalföldi vajda Erdélyben, 1599 – 1601 (Bp., 1882); Kornyáli Békés Gáspár 1520 – 1579 (Magy. Tört. Életr. 7., Bp., 1887); A czéhek történetéről Magyarországon (Bp., 1889); Konstantinápoly és magyar emlékei (Bp., 1903); A csíki székely krónika (Bp., 1905); II. Rákóczi Ferenc Erdélyben (Kolozsvár, 1907); Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon (Okirattárral, 1307 – 1848. Bp., 1913); A székely nemzet története és alkotmánya (Bp., 1927). – Irod. Varga Imre: Sz. Miscellania (Egy XVIII. századi versgyűjtemény ismertetése, Bp., 1955); Lukinich Imre: Sz. K. L. (Századok, 1936. 1 – 3 sz.)
