Szentmihályi János
Szentmihályi János (Bp., 1908. júl. 23. – Bp., 1981. dec. 18.) könyvtáros, bibliográfus, az irodalomtudományok kandidátusa (1974). A bp.-i egy. jogi karán végzett (1931), közben a 8 Órai Újság törvényszéki tudósítója. 1931-1932-ben Londonban tanult, 1935-től banktisztviselő Debrecenben, és a Debreceni Független Szemle újságírója. 1939-től Bp.-en élt, fordító, angol szépirodalmi műveket is fordított. 1943-ban az illegális kommunista párt tagja, pártmegbízatásból közreműködött a baloldali Codex Kiadó munkájában. 1944-ben Debrecenben a Vallás- és Közoktatásügyi Min. tisztviselője, 1945-ben az MKP agitációs-propaganda osztályán dolgozott. 1947-49 között a Vallás- és Közoktatásügyi Min. főosztályvezető-h.-e, majd főosztályvezetője. 1949-ben kizárták a pártból. 1949-től 1961-ig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1961-től az Orsz. Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ tudományos és szakkönyvtári osztályának vezetője. 1953-tól az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) könyvtártudományi tanszékén tanított, adjunktus, majd docens. A bibliográfia és a tájékoztatás elméletével foglalkozott. Nagy súlyt fektetett a hungarika-bibliográfia megteremtésére, a Hungarika Irodalmi Szemle megindítója (1971). Egy.-i jegyzeteivel előadásaival az elmúlt 3 évtizedben a hazai könyvtárosok több nemzedékét indította el a pályán. Vértessy Miklóssal közösen szerkesztett másodfokú könyvészete (Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához, Bp., 1963) a magyar bibliográfiai szakirodalom alapvető eszköze. 1981-ben Szabó Ervin Emlékérmet kapott. – További m. Olvasószolgálat (Bp., 1953); A természettudományok történetének tanulmányozásához szükséges segédkönyvek válogatott bibliográfiája (Bp., 1954); A közművelődési könyvtárak legfontosabb segédkönyvei (Bp., 1955); A hungarica-bibliográfia néhány problémája (Bp., 1958); Bibliográfiai alap ismeretek (Tordayné Páter Erzsébettel, Bp., 1960); A magyar nemzeti bibliográfia (Bp., 1961); Bibliográfia és „bibliográfia” (Bp., 1974); Egy könyvtárosi életpálya és tanulságai. Emlékezés Kőhalmi Bélára (Bp., 1980). – Irod. Vértesy Miklós: Szakom a tájékoztatás, bibliográfia, dokumentáció. Beszélgetés Sz. J.-sal (Könyvtáros, 1978. 1. sz.); Bóday Pál: Sz. J. (Könyvtári Figyelő, 1982. 1. sz.); Futala Tibor: Sz. J. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1982. 1-2. sz.); Szabó Sándor: Sz. J. (Magyar Könyvszemle, 1982. 3. sz.).
