Szlányi Lajos
Szlányi Lajos (Pest, 1869. aug. 4. – Bp., 1949. dec. 10.): festő. Bp.-en Székely Bertalannál és Lotz Károlynál, majd Karlsruhéban tanult. A szolnoki művésztelep egyik alapítójaként főként ott festette naturalista látásmódot tükröző, de finom festőiséggel megalkotott alföldi tájait (Tiszavidéki táj; Zagyvapart Szolnokon; Napfény a fenyvesben; Misefai házak; Falu télen; Margit-híd, MNG-ben). Később a felvidéki városok festői környezetéből választotta témáit. 1893-tól rendszeresen szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1898-ban Esterházy-díjat, 1899-ben kis aranyérmet, 1916-ban Rökk-díjat nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Több képe az MNG tulajdona. – Irod. Gerő Ödön: Sz. L. (Művészet, 1908); Sz. L. képei (Vasárnapi Újság, 1908. 834. sz.); Végvári Lajos: Szolnoki művészet (Bp., 1952).
