Török János
Török János (Tapolca, 1807. jún. 6. – Bp., 1874. febr. 9.): publicista, nemzetgazdász, az MTA l. tagja (1841). Tanulmányait a pesti s a grazi egy.-en végezte. Előbb gr. Trautmansdorf liebenaui, 1830-tól hg. Esterházy kismartoni birtokán gazdasági tisztviselő, később Klauzál Imre, a Károlyi grófok birtokigazgatója mellett Tótmegyeren jószágigazgatási ülnök. 1839-től a rohonci gazdaképző intézet tanára. 1841-től előadóként tevékenykedett a Magyar Gazdasági Egyesület (MGE) munkájában, 1843-tól annak titkáraként. 1841-től 1848 végéig szerk. a Magyar Gazda c. hetilapot, amely a Kossuth-féle védvámos és iparfejlesztő politikával szemben foglalt állást. Megszervezte az MGE gyümölcs-, állat- és mezőgazdasági gépkiállításait, az országos szőlészkongresszust és felépíttette a Hild József tervezte Köztelekpalotát. Több tanulmányutat tett Németo – ban. 1846-ban a Cegléd melletti Szőkehalmán Gazdaképző Intézetet létesített, melynek első ig.-ja volt. Szerk. a Szőkehalmi Könyvtárt, a kor legkiválóbb mezőgazdasági szakembereinek műveit. A szőkehalmi faisk.-ból indult ki az alföldi homoknak gyümölcsfával való meghódítása. A szabadságharcban alezredesként vett részt, azután Pesten és Aradon raboskodott. Kiszabadulása után azonban már 1852-ben Habsburg-barát cikksorozatot írt a Magyar Hírlapba. 1853-tól szerk. a Pesti Naplót, 1855-ben azonban a sajtórendőrség a szerkesztéstől felfüggesztette. 1855 – 56-ban Bécsben szerk. a Magyar Hírnököt és 1856-ban a Kelet Népét, 1858 – 59-ben Pesten a Hazánkat, 1860-tól 1866-ig a Pesti Hírnököt. 1866-tól orsz. főlevéltárnok, a Schlauch-könyvtár tulajdonképpeni gyűjtője. Széchenyivel mindvégig kapcsolatban állt, meghatalmazására több művét ő adta ki. Sokban konzervatív álláspontja erősen elmaradt Széchenyié mögött. – F. m. Okszerű kalauz (Buda, 1841); A magyar gazdasági egyesület pártfogása alá helyezett czeglédi majoros és telkesgazdákat képező intézetnek tervrajza (Pest, 1845); Magyar életkérdések… (Pest, 1852); Publicisztikai és nemzetgazdasági némely dolgozata (Pest, 1858); Magyarország prímása (I – II., Pest, 1859); Török János emlékiratai (Pest, 1864). – Irod. Évköny Adolf: T. J. (Ért. a Term tud. köréből, VI. 3.); Galgóczy Károly: Emlékbeszéd T. J felett (OMGE Emlékkve, III. füz, Bp., 1883); Dezsényi Béli – Nemes György: A magyar sajtó 250 éve (Bp., 1954); Hidvégi Lajos: T. J. és a szőkehalmi gazdaképző története (Ceglédi füz., 13. sz. 1963); Hidvégi Lajos: T. J. Széchenyi „íródeákja”, agrárközgazda, homokhódító (Élet és Tud. 1967. 23. sz.)
