Török János
Török János (Bágy, 1806. jún. 11. – Marosvásárhely, 1854. márc. 10.): tanár, a függetlenségi harc vértanúja. A marosvásárhelyi ref. kollégium tanára. 1848 nyarán századosként részt vett a székely ifjúság katonai kiképzésében. 1848. nov.-ben az osztrákok elfogták és Nagyszebenbe hurcolták. 1849. márc.-ban Bem honvédei szabadították ki. A Szemere-kormány a marosvásárhelyi kollégium ig,-jává nevezte ki. Tisztségéről 1850. -jan.-ban lemondott, majd ez év okt.-ben eltiltották a tanárságtól, 1851-ben újra katedrát kapott. Ekkor azonban már tagja volt a Makk-féle összeesküvésnek. Kossuth és Makk megbízottja, Rózsafi Mátyás a székelyföldi szervezkedés fő katonai és polgári irányítójává nevezte ki. 1852-ben Horváth Károllyal és Gálfi Mihállyal együtt letartóztatták, 1853, okt.-ben mindhármukat halálra ítélték. A további nyomozás érdekében azonban az ítéletet csak 1854. márc. 10-én hajtották végre. 1874-ben emlékoszlopot állítottak a kivégzés helyén. Tanári működése idején számos tankönyvet és más munkát írt. – F. m. Római régiségtan (Marosvásárhely, 1840). – Irod. Hentaller Lajos: A balavásári szüret (Bp. 1894); Koncz József: A marosvásárhelyi kollégium múltja (Marosvásárhely, 1896); Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849 – 67 (Bp., 1955).
