Valkó István Pál
Valkó István Pál (Bp., 1904. nov. 3. – Bergen–Belsen, Németo., 1945. márc. 12.): gépészmérnök, matematikus. Oklevelét 1926-ban a bp.-i műegy.-en nyerte. Matematikai munkásságát már műegy. hallgatóként kezdte a végtelen halmazok leképezésére vonatkozó Kőnig-Valkó-tétel bizonyításával. 1925-ben Kürschák József mellett volt tanársegéd. Oklevelének megszerzése után a Ganz-féle Villamossági Gyárba lépett, hol rövidesen főmérnök és a próbaterem h. vezetője lett. A villamosgépekkel kapcsolatos tudományos tevékenysége elsősorban az áram- és feszültségváltók, a relétechnika és a transzformátorok körébe tartozik. 1944 őszén a fasiszták a bergen-belseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol meghalt. – F. m. Über mehrdeutige Abbildungen von Mengen (Kőnig Dénessel, Mathem. Annalen, 1926. 95. sz.); A feszültségvektorok forgásértelmének egyszerű meghatározása háromfázisú hálózatoknál (Elektrotechnika, 1930. 3. sz.); Négydimenziós elektromágneses mérőrendszer (Elektrotechnika, 1933. 26. sz.); Hőkioldók időállandójának és határáramának mérése (Elektrotechnika, 1938. 31. sz.); Kondenzátor veszteségének mérése (Elektrotechnika, 1941. 34. sz.). – Irod. Kovács Károly Pál: V. I. (Elektrotechnika, 1946. 38. sz.)
