Vándory Gusztáv
Vándory Gusztáv (Bp., 1882. dec. 6. – Bp., 1964. nov. 16.): színész, filmszínész. A némafilmgyártás egyik kiemelkedő művésze volt. A Színművészeti Ak.-n Ujházy Ede, Gál Gyula, Csillag Teréz, Császár Imre tanítványa volt. Az Ak. elvégzése után 1904-ben 3 évig vidéken színészkedett, majd 1907-től Bp.-en a Magyar Színház művészeként 34 évet töltött. 1942-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt és innen ment nyugdíjba. – F. m. Bilitzky (Jókai: A dolovai nábob leánya); Erneszt (Eötvös: Éljen az egyenlőség! ); Baradlay Ödön (Jókai: A kőszívű ember fiai); Ularszky (Biró Lajos: Hotel Imperial). Több mint kétszáz filmszerepet játszott. – I. f. Elnémult harangok (1916), Lili (1917), Iglói diákok (1935); Leányvásár (1941), A kegyelmes úr rokona (1941). – Irod. Pánczél György: Az utolsó interjú V. G.-vel (Filmvilág, 1965. 1. sz.).
