Vandrák András
Vandrák András (Csetnek, 1807. jan. 24. – Eperjes, 1884. szept. 14.): tanár, pedagógiai és filozófiai író, az MTA l. tagja (1847). Felső tanulmányait Eperjesen és Jénában végezte, 1831-től 51 éven át az eperjesi ev. kollégiumban tanított, a teológián és jogak.-n is előadott, a kollégium ig.-ja volt. 1870-ben kidolgozta a m. protestáns gimn.-ok szervezetét. 25 éves tanárságának ünnepén a jénai egy. a bölcselet doktorává avatta. Lélektani, logikai, etikai tankönyveit szerte az országban használták. Lefordította és átdolgozta a természetjogász Heinrich Ahrens jogbölcseleti tankönyvét. – F. m. Lelkileges embertan (Eperjes, 1841); A filozófiai etika elemei (Lőcse, 1842); Elemi logika (Eperjes, 1844); Bölcseleti jogtan (Eperjes, 1864); Az eperjesi egyházkerületi ág. hitv. evang. kollégium múltjának és jelen állapotjának vázlatos rajza (Eperjes, 1867). – Irod. V. A. (Vasárnapi Ujság, 1884. szept. 21. sz.); Vécsey Tamás: Emlékbeszéd V. A. l. tag felett (MTA Emlékbeszédek, III. Bp., 1886); Emlékünnepély melyet V. A….emlékezetére ült az eperjesi…Collegium (Eperjes, 1886); Szelényi Ödön: V. A. paedagógiai iratai (Magy. Paedagógia, 1917). – Szi. Arany János: Tanári jubileumra (vers).
