Zsigray Julianna, Serák
Zsigray Julianna, Serák (Törökszentmiklós, 1903. febr. 15. – Kiskunhalas, 1987. febr. 21.): írónő. Bp.-en tanult, első írásait a Nyugat közölte. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját. 1930-tól az Új Idők munkatársa. 1930-tól 1944-ig korrektor, lektor, majd szerk. a Singer és Wolfner könyvkiadónál. 1944-ben a német megszállás után németellenes magatartása miatt üldözték. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették. 1948-1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket. Regényeit hollandra és olaszra fordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. – F. m. Szüts Mara házassága (r., Bp., 1931); Férficél (r., Bp., 1932); Aranyharang (versek, Bp., 1933); Zsuzsa és a komondor (r., Bp., 1933); Kristály muzsika (elb., Bp., 1934); Utolsó farsang (r., Bp., 1934); Marci (r., Bp., 1936); Egy férfi-két nő (r., Bp., 1937); Csillagos ég (r., Bp., 1937); Erzsébet magyar királyné (r., Bp., 1938); A római százados (r., Bp., 1938); Hét jegenye (r., Bp., 1939); Holtomiglan holtodiglan (r., Bp. 1940); Féltékenység (r. Bp., 1941); Ég az Alföld (r., Bp., 1942); Lázadó szív (r., Bp., 1943); Két világ (r., Bp., 1944); Visszhang (r., Bp., 1945); Májusi eső (r., Bp., 1947); Hűség (r., Bp., 1948); A Sugárúti palota (Erkel Ferenc életregénye, Bp., 1957); Tragikus keringő (Lehár Ferenc életregénye, Bp., 1959); Tékozló élet (Reményi Ede életregénye, Bp., 1963); Csendességi fogadalom (történelmi r., Bp., 1971); Távoli fény (ifjúsági r, Bp., 1982); Tőr és paróka (r., Bp., 1986). – Irod. Antal Gábor: Meghalt Zs. J. (Magy. Nemzet, 1987. 47. sz.).
