Csajághy Károly (csajági),
Csajághy Károly (csajági),
egyházi jogtudor, pécs-egyházmegyei nyug. experes-plébános, Cs. Sándor csanádi püspök testvéröcscse, szül. 1815. okt. 29. Bácson Bácsmegyében; a gymnasiumot magánúton és Baján 1832-ben végezte; azután a pécsi papnevelő-intézetbe vették föl, hol a bölcseletet és theologiát tanulta; 1838-ban misés pappá szentelték föl, mire Sombereken és Székcsőn káplánkodott. 1843-tól a pécsi papnevelőben az alumnusok igazgatója s a theologia tanára volt; 1854-ben Babarczra, 1861-ben Szent-Királyra, 1874-ben Szászvárra ment plébánosnak; 1879-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött, hol jelenleg is él.
Mint vidéki levelező irt 1838–50-ig előbb a Nemzeti Ujságba s melléklapjába a Hasznos Mulatságokba, azután a Jelenkorba, Hirnökbe, M. Sionba (1838) és a Közleményekben (1841), az 50-es években különféle czikket a Religióba s Családi Lapokba neve alatt vagy -y. jegygyel. A pécsi Egyházi Töredékekben megjelent egy hosszabb értekezése a vegyes házasságokról sat.
Munkái:
1. Egyházi gyászbeszéd, melyet a mohácsi vérmezőn, ama szerencsétlen Lajos-csata napján (aug. 29.) mondott. Pest, 1840.
2. Adserta e jure naturae et ecclesiastico. Pestini, 1847.
Toldy Bioliogr. (Tud. Tár XII. 1841. 493.)
Brüsztle, Recensio I. IV.
Szinnyei Repertóriuma. Tört. II.
Petrik Bibliogr. és önéletrajzi adatok.
