Horvát Sándor,
Horvát Sándor,
kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1844. máj. 2. Csepregen (Sopronm.); az algymnasiumot Kőszegen, az V. és VI. osztályt Sopronban, a VII. és VIII. Győrött végezte; 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett; innét 1867. szept. 8. mint II. éves theologus a kegyes tanítórendbe lépvén át, Váczon mint ujoncznövendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-–69. Kecskeméten, 1869–70. Nyitrán volt tanár; itt szervezte a magyar önképzőkört, mely azután góczpontja lett a magyarságnak. 1870. aug. 2. pappá szenteltetett föl Váczon és Szegedre küldetett gymnasiumi tanárnak, hol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879–80. Kolozsvárt, 1880–86. Veszprémben tanított. 1886 óta a nyitrai főgymnasium tanára. 1890-ben a házfőnöki s hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. (Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéseig viselte.)
Az ifjusági lapokba írt 1868–69-ben névtelenűl; a Szegedi Hiradóba (1872. Az emberi nem keletkezése, 1874. Petőfi Sándor lyrai költészete); belmunkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak; programmértekezései a szegedi róm. kath. főgymnasium Értesítőjében (1875. Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai, 1879. Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében), a kolozsvári r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1880. Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben.)
Munkája: Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1698–1849. I. kötet. Nyitra, 1896.
Kéziratban: A nyitrai kollegium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története.
Farkas Sándor, Csepreg mezőváros története. Bpest, 1887. 388. l.
Kegyes tanítórend Névtára 1896. és önéletrajzi adatok.
