Horváth Sándor,
Horváth Sándor,
főerdőtanácsos, szül. 1850-ben Kolozsvárt; tanult Nagy-Enyeden és Selmeczbányán; az erdőmérnöki szakot mint ösztöndíjas végezte 1874-ben és azonnal kinevezték a m.-szigeti erdőigazgatóság kerületébe I. osztályú gyakornoknak. 1876-ban oklevelet nyert és behívták központi erdőgyakornoki minőségben a pénzügyminiszterium erdészeti osztályába. 1877-ben Szászországba küldötték az erdőrendezés tanulmányozása végett. 1880-ban a földmívelésügyi miniszteriumban erdőmérnökké, 1881-ben kir. erdőfelügyelővé nevezték ki. 1885-től kezdve önállóan vezette az erdőrendezőségi osztálynak egy részét, 1889 elején pedig az állami kezelésbe vett községi erdők ügyeit intéző új osztály vezetésével bizatott meg. Ezt a működési kört tölti be jelenleg is, 1891 óta erdő-igazgatói minőségben. 1881-ben az országos erdészeti egyesület megválasztotta titkárának. Az. 1890. bécsi gazdasági s erdészeti kiállítás magyar erdészeti csoportjának rendezésével ő bizatott meg és munkásságának elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Czikkeket írt az Erdészeti Lakokba, mely lapnak főmunkatársa.
Szerkeszti az Erdészeti Zsebnaptárt 1882 óta.
Vasárnapi Ujság 1895. 39. sz.
Egyetértés 1895. 235. sz.
Pallas Nagy Lexikona IX. 386. l. (Vadas Jenő.)
