jogi doktor és kir. alügyész, H. János gyakorló orvos és Kollerich Vilma fia, szül. 1853. jún. 13. Kecskeméten (Pestm.); gondos nevelésben részesült; középiskoláit (1863–70) a helybeli ev. ref. gymnasiumban végezte; 1872–73-ban a harmadévet az ottani jogakadémián tölötte, 1873-tól a budapesti egyetemen hallgatta a jogi tanulmányokat. 1877. okt. jog- és államtudományi doktorrá avatták és 1878. jan nyert ügyvédi oklevelet. Időközben az akkor fönnállott pesti, majd budapesti kir. törvényszéknél, majd a budapesti kir. ítélő-táblánál működött mint gyakornok, segédfogalmazó s fogalmazó. 1886 óta első sorban a budapesti, majd 1891 óta a pestvidéki kir. ügyészségnél mint kir. alügyész működik.
Irodalmi működése 1873-ban kezdődött, mikor a kecskeméti jogakadémián Kecskemét város Széchenyi-díját nyerte el: A török-magyar harczok eredete s azok befolyásáról sat. cz. pályaművel. (Kéziratban maradt.) Ez időtől fogva néhány évig a Kecskeméti Lapokban jelentek meg dolgozatai. 1875–90 közt a német egyetemeken annyira kifejlett, jogi correpetitióval foglalkozott, majd külföldön tett egyes utazásokat. 1895-ben a Jogba s Ügyvédek Lapjába irányczikkeket, tanulmány-töredékeket és könyvbirálatokat írt; a Pesti Napló is közölt tőle ez évben ismételten czikkeket.
Munkái:
1. A magyar királyság közjoga. Bpest, 1893. (Ism. Nemzet 332. sz.)
2. Az 1867 évi kiegyezés. Történelmi, közjogi és politikai tanulmány. Bpest, 1894.
3. Kossuth Lajos, mint Pestmegye követe és mint miniszter a 67-es kiegyezés és a függetlenségi párt programmja szempontjából. Bpest, 1895.
Corvina 1894. 32. sz., 1895. 6. sz.
M. Könyvészet 1894. és önéletrajzi adatok.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.