Imrik Péter
Imrik Péter
jogi doktor, kir. itélőtábla biró, I. János testvérbátyja, szül. 1852-ben Jász-Apátin; a gymnasiumot Jász-Berényben, Miskolczon, Kassán és Budapesten, az egyetemi tanfolyamot 1874–77-ben ugyanott végezte s letette a jogi szigorlatokat. 1880-ban ügyvédi oklevelet nyert és két évig Budapesten ügyvédi joggyakorlaton volt; 1882-ben az igazságügyminiszteriumból, hova a budapesti törvényszéktől szolgálattételre volt beosztva, a budapesti kereskedelmi s váltótörvényszékhez aljegyzővé, 1887-ben jegyzővé s ugyanazon évben a balassagyarmati törvényszékhez biróvá neveztetett ki; onnan 1892-ben a kir. curiához tanácsjegyzői szolgálatra rendeltetett be; 1894-ben pedig a nagyváradi kir. itélőtáblához biróvá neveztetett ki, hol jelenleg is működik.
Költeményeket és képmagyarázatokat írt a Képes Családi Lapokba (1879–80.), az Üstökösbe névtelenűl és Csingham-Buh álnév alatt, a Borsszem Jankóba; tárczákat a Honba, a Lehel-Kürtve; a boszniai occupatió alatt ő írta a hiressé vált Mollináry-nótát. Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1890. Birói szervezeti kérdések, A kir. járásbiróságok megvizsgálásáról, A sarkantyu a szervezeti javaslathoz, A birói kiképzéshez); az Ügyvédek Lapjában (Czégbejegyzés sat.)
Munkái:
Demonstratió. Bpest, 1877. (Névtelenül).
A szent háború. U. ott, 1877. (A török-orosz háború alkalmából).
Választás vagy kinevezés? Tekintettel a rend- és szabadságra. U. ott, 1879.
Rikkants cz. alkalmi lapot adott ki 1879-ben u. ott.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
