Imrikovics György
Imrikovics György
Jézus-társasági áldozópap, szül. 1696. szept. 8. Nagyszombatban (Pozsonym.), 17 éves korában lépett a rendbe; miután a négy fogadalmi évet kitöltötte, Selmeczen volt két évig hitszónok; azután ötig hittérítő Magyarország több helyén, négyig várőrségi lelkész a Pálfi-ezredben. Két évig Zsolnán működött, azután Budán a vizivárosi rendházban házfőnök, Kőszegen Vicerector, Trencsénban hat évig rector és a novitiusok mestere, három évig a rendkormányzó mellett alkalmazták, háromig főnök, Kőszegen rector szintén három évig, végre a zsolnai rendház főnöke volt, hol 1771. nov. 29. meghalt.
Munkái:
Musae peregrinae. Cassoviae, 1722. (Költemény).
Comitia sapientiae. U. ott, 1723.
Laudatio panegyrica Divo Ivoni...
Mariae Matris et Virginis primi conceptus momenti innocentia vindicata. Oratio. Tyrnaviae, 1725.
Katona, Historia Critica XXXVII. 867.
Fejér, Historia Academiae 60.
Stoeger, Scriptores 156.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliographie. IV. 559. l.
