Schnierer Gyula,
Schnierer Gyula,
jogi doktor, az országos szabadalmi tanács elnöke, előbbinek testvérbátyja, szül. 1832. július 8. Pozsonyban; tanulmányait Pozsonyban, Kassán és Pesten végezte, hol ügyvédi oklevelet is nyert; mint jogi doktor állami szolgálatba 1855-ben lépett a bécsi országos törvényszéknél; de rövid idő mulva az igazságügyminiszteriumban kapott alkalmazást; később saját kérelmére a pesti országos törvényszékhez, ennek feloszlatása után a m. kir. curiához osztatott be. Az alkotmány helyreállítása után a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumba lépett, hol mint titkár az ipari és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott, melynek később mint osztály- és miniszteri tanácsos előadója lett. 1869-ben a kereskedelmi akadémia vezérlőbizottsága meghívta a kereskedelem történetének előadására, mely tárgyat öt évig tanította. 1882-ben miniszteri tanácsos lett. 1884-ben tanári állásáról leköszönt, 1885. az orsz. kiállítás igazgatója volt; ő szervezte hazánkban többek között az iparfelügyelői szolgálatot, melynek több évig az élén álllott; készítette az iparfelügyelőkről, vasárnapi munkaszünetről, szabadalmakról és védjegyekről szóló törvényeket; tagja volt az államtudományi államvizsgálati bizottságnak; alelnöke az országos iparoktatási tanácsnak; 1890-ben harmadmagával képviselte Magyarországot a berlini első nemzetközi munkásvédelmi kongresszuson, melyen egyik szakosztály elnöke lett. 1896-ban szervezte az országos szabadalmi hivatalt és tanácsot, mely utóbbinak elnöke volt. Meghalt 1902. szept. 17. Budapesten.
Czikkei a Honban (1865. 253. sz. Boraink fogyasztása éjszaki Németországban); a Jogtudományi Hetilapban (1866. A kamatok elsőbbsége árverés alá került ingatlanok vételárának felosztásánál, 1867. A választások, A telekkönyvi elsőbbség, A birói választások, A döntvények szerinti igazságszolgáltatáshoz, A nem-peres eljárás alapelvei); a Jogtudományi Közlönyben (1868. Telekkönyvi statisztika, Észrevételek az eljárás némely eltérő módjáról, 1869. Az örökösödési jog észjogi megállapítása, Észrevételek a kir. Curia egy határozatához, Hagyatéki ingatlanoknak telekkönyvi bekebelezése örökösük nevére, 1870. Pest város lakbérleti szabályai és a m. kir. semmítőszék, 1871. Az igazgatótanácsok felelőssége részvényvállalatoknál, 1873. A m. jogászgyűlés második szakosztályának határozatai és könyvism., 1874–75. A kereskedelmi törvénykönyv tárgyalásának főbb mozzanatai, 1876. A «Központi Értesítő» és az új czégbejegyzések, 1878. Az előjegyzett tulajdonosnak a birtok átadása iránti joga, 1879. A csődtörvényjavaslat tárgyalására egybehívott értekezletnek fontosabb határozatai, A m. jogászgyűlés II. szakosztályának tárgyalásai); a Nemzetgazdasági Szemlében (1882. Fiume multja és jövője, 1889. Könyvism.).
Munkái:
1. A telekkönyvi eljárás rendszeres kézikönyve, tekintettel a végrehajtói eljárásra alkalmazva és példánygyűjteménynyel ellátva. Pest, 1864. (2. átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1871.)
2. A vámügyreform Magyarország termelése szempontjából. U. ott, 1866.
3. A nemperes jogügyletekbeni eljárás alapelvei. U. ott, 1867.
4. A jelzálogi és telekkönyvi rendszerek elmélete. U. ott, 1869. (A m. tud. Akadémia által koszorúzott pályamunka.)
5. Igazságszolgáltatás. A statisztikai tanfolyamban előadva. U. ott, 1869. (Statisztikai előadások VIII.)
6. A kereskedelmi törvény magyarázata. Budapest, 1876. (Németül: U. ott, 1877.)
7. A magyar kereskedelmi jog kérdésekben és feleletekben. U. ott, 1877. (2. bőv. és kiegészített kiad. U. ott, 1895. Jogi ismétlő könyvek gyűjteménye 15.)
8. A magyar váltójog kérdésekben és feleletekben. U. ott, 1878.
Szerkesztette a Jegyzék Napló ügyvédek és birák számára I–XI. évfolyamát, Bpest, 1865–75. és a Közigazgatási Döntvénytárt 1875-től 1879. Budapesten. (Többekkel együtt.)
Petrik Könyvészete és Magy. Könyvészet 1886–1900.
Vasárnapi Ujság 1885. 21. sz., arczk., 1902. 38. sz. (Nekr.).
Kiszlingstein Könyvészete.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 126. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 967. l. II. Pótlékkötet 1904. 575.
Budapesti Hirlap 1902. 256. sz.
