Schnircz József,
Schnircz József,
róm. kath. plébános, szül. 1826. márcz. 18. Privigyén (Nyitramegye) polgári szülőktől; a gymnasium első három osztályát szülőhelyén, a IV–VI-ikat Egerben végezte. 1842-ben Kassán papnövendéknek vétetett fel és két évig hallgatta a bölcseletet és háromig a theologiát. 1848-ban beállott honvédnek a Guyon ezredes hadosztályához a 13. honvédzászlóaljba. A kisebb csatározásokon kívül részt vett 1849. febr. 2. az iglói utczai harczban, február 3. a braniczkói szuronycsatában, a kápolnai, szegedi és az aug. 9. temesvári csatában; a vörös sipkások zászlóaljában kapitányi rangra emelkedett és összesen 29 csatában vett részt. A fegyverletétel után bujdosott idegen név alatt több család körében mint nevelő; míg végre Rozsnyón ismét papnövendéknek állott be s egy évig hallgatta a theologiát. 1852. február 2. papnak szentelték és Szent-Simonra küldték segédlelkésznek, hol félévig működött; innét Osgyánba s 1853. Salgó-Tarjánba, 1855. Várgedébe, 1856. Szilasra, Rappra és Vilkére, 1857. Kraszna-Horka-Váraljára, végre 1860. Egyházas-Bástra rendeltetett mint káplán. 1863-ban helyettes plébános volt Ragályon, 1865. görgői (Tornam.) plébánosnak neveztetett ki. Meghalt 1892 után.
Czikkeket írt Mintai álnév alatt a Vasárnapi Ujságba az 50-es években (Palócz párbeszéd, Barkó-gyűlés, Egy barkó-család beszélgetése); a Kádas Rudolf szerkesztette Katholikus Néplapba (Falusi beszélgetések, levelezés és egyéb czikkek); a M. Államba és a Katholikus hetilapba vallási és politikai mozzanatokra vonatkozó levelezést küldött Görgőről.
Munkája: Falusi beszélgetések. Ház-, család-, gazdászat és hitéletből, a falusi nép oktatására. Rozsnyó, 1863.
Figyelő XIX. 1885. 361. l.
Petrik Könyvészete.
Ambrus József, Paphonvédek Albuma. Nagy-Kikinda, 1892. 127. l.
Schematismus Cleri Rosnaviensis 1892. 81. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 967. l.
