bab (lat. Phaseolus vulgaris), fuszulyka, paszuly: fontos tápláléknövény. Paraszti termesztése veteményeskertekben, szántóföldeken és köztes veteményként országszerte elterjedt. A magyar bab szó eredetileg az Európában régtől termesztett, ma takarmányként ismert lóbabot (lat. Vicia faba) jelentette. A lóbabot a 16. sz.-ban Európába került közép- és D-amerikai eredetű babfajták szorították ki a táplálkozásból. Mo.-on a nevét is átvették. (Korai említései és egyes tájnevei tanúskodnak a jelentésváltozás tényéről és idejéről: törökbab (1585), kerti babborsó (1604), olasz bab (1662) stb.) Hazánkba Purkirchner György pozsonyi orvos hozta be az első babot 1560 körül. Mintegy másfélszáz évig növényi ritkaságnak és drága eledelnek számított. A 17. sz. végétől igen gyorsan néptáplálékká vált és az maradt napjainkig. Az elmúlt száz évben különösen mint a szegényparasztság és az agrárproletariátus mindennapi eledele volt ismeretes. A 19. sz.-tól jött szokásba a zöldbab fogyasztása, korábban csak a száraz bab magja szolgált eledelül. Dísznövény és tápláléknövény a tűzbab vagy futóbab (Phaseolus coccineus). Egyéb nevei: bivalypaszuly (Erdély), csótányborsó, bikaborsó (Felföld). – (→ még: babvetés, →hüvelyesek)
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.